ÚTON A HAZA FELÉ
Az első részben az Őshazától a Kárpátokig kísérjük a vándorló magyar népet. Utánajárunk annak, hogy mi köze van Ungvár nevének a Hungária névhez; megtudhatjuk, hogy mire való az istenfa a jurtaépítés közben; hogy miért nem szabad rálépni a küszöbre; hogy milyen madár a turul; mi köze a nemzés-nek a nemzet-hez; és megnézzük, milyen látvány tárult a honfoglalók szeme elé a Vereckei hágóról.
HONFOGLALÁS
Magyarország története című sorozat második részében hont foglalunk. Ezúttal is sok ismert legenda után nyomozunk: mi a valóságtartalma az egy marék földért és egy tépés fűért vett országnak? Tényleg a szerét ejteni kifejezésből ered Ópusztaszer neve? Hol van az, ami az Óperencián is túl van? Ettek-e őseink nyereg alatt puhított húst? Milyen volt a honfoglalók instant levese? Miért reszketett egész Európa a kalandozó magyarok íjától? Mi az igazság Lehel és az ő kürtje körül? Egyáltalán: hogyan, milyen épületekben éltek, milyen ruhákat viseltek a honfoglaló őseink? És az igaz, hogy a magyarok hozták keletről, és ők terjesztették el széles körben Európa népei között a gombot?
ÁLLAMALAPÍTÁS
A sorozat harmadik részében felkeressük István király - Vajk - születésének a helyszínét; Gizella királyné passaui sírját, az István és Koppány közötti harc feltételezett helyszínét és utánajárunk a koronázási ékszerek eredetének. Ezúttal is érdekességeknek, titkoknak, legendáknak eredünk a nyomába: tudták azt, hogy a szóvégi ?d? betű a középkorban kicsinyítő képző volt, vagyis Árpád neve árpácskát, Várad kicsi várat jelentett? És arról hallottak, hogy a pannonhalmi alapítólevél szerint az apát egyik priviliégiuma az, hogy szandálban is misézhet?
Rendezte: M. Nagy Richárd >> Varga Zs. Csaba Szereplők: Nagy György
Rólunk |
Vásárlói információk |
Garancia |
Általános Szerződési Feltételek |
Szerzői jogok |
Adatvédelem |
Partnerek |
Oldaltérkép |
Ajánlja oldalunkat |
Hírlevél |
Érdeklődés |
Kapcsolat |